A magazinokat lapozgatva, az interneten böngészve vagy a TV-t nézve is egyre többször találjuk magunkat szemben a „fenntarthatóság” kifejezéssel. Egyfajta divatos szóhasználat, angolul „catchphrase” lett ez a fogalom, amelyet – megérdemelten vagy inkább a trend és az elvásárok miatt – szinte minden iparág és terület mellé odabiggyesztenek: fenntartható étkezés, fenntartható építészet, fenntartható mezőgazdaság, stb. Valószínűleg Neked is lelkiismeretfurdalásod támad néha, amikor a téma szóba kerül, hiszen hiába törekszünk a fenntarthatóságra mindennapjainkban, a valóságban kevesen tudják maradéktalanul megvalósítani a média által sugallt és elvárt életmódot. És ez a lelkiismeretfurdalás a divat említésekor még inkább előtérbe kerül. Ilyenkor érezzük azt, hogy miért is nem vásárolunk turkálóban, járunk kizárólag pamutból és gyapjúból készült ruhákban, és mosunk mosódióval. És ilyenkor merülhet fel Benned is az a kérdés, hogy a divatos, stílusos megjelenés és a fenntarthatóság vajon megférhet-e együtt?
Miért van szükség fenntarthatóságra a divatban?
Tény, hogy ma már az élet minden területén szükség van a fenntarthatóságra. A bolygónk egyre inkább megtelik szeméttel, a gyártásból származó károsanyagkibocsátás tönkreteszi a klímát, szennyezi az óceánokat, és sajnos a munkaerő-kizsákmányolás sem ritka jelenség a gyártásban. Persze, amikor bemegyünk egy üzletbe, és a kosarunkba tesszük a vonzó terméket, erre nem gondolunk. De ez természetes emberi tulajdonság, hiszen sokkal nehezebb átérezni azt, amit nem látunk. És persze a káros hatásokat egy gyártó sem említi. Viszont azt igen, hogy a zacskó újrahasznosított műanyagból készült…ami persze nagyon jó hír, de csupán a jéghegy csúcsára jelent megoldást. Íme, néhány számadat, amelyek engem erősen ledöbbentettek:
- az megvásárolható ruhadarabok 10–30%-a sohasem talál gazdára
- 1 kg pamut előállítása 20 000 liternyi vízbe kerül
- az óceánokban található mikroműanyagok 10%-a ruházatból származik
- 15 évvel ezelőtthöz képest ma 36%-kal kevesebbszer veszünk fel egy ruhát
- Amerikában évente 11,3 millió tonna textilhulladék keletkezik, amely az átlagos amerikai fogyasztókra lebontva évente 37 kilogrammnyi (!) textilhulladékot jelent.
Nyilvánvaló tehát, hogy szükség van a változásra. És az is nyilvánvaló, hogy ezért mi is sokat tehetünk. Valószínűleg azonban Benned is van néhány téves elképzelés azt illetően, hogy mit is jelent fenntarthatónak lenni az öltözködésben.
„A legfenntarthatóbb gardrób, ami otthon van.”
Ez az idézet Csalár Bence egyik jól ismert mondata, aki „A fenntartható divat kézikönyve” címmel alapművet alkotott témában. És valóban, a legfenntarthatóbb öltözködés nem azt jelenti, hogy ezentúl ideje mindent turiból beszerezni. A gardróbban a fenntarthatóság sokkal inkább a tudatos vásárlásról és az átgondolt választásokról szó.
A „stresszvásárlás” elég elterjedt jelenség. Gyakran vásárolunk azért, hogy vigasztalást keressünk, de „akcióvadászként” sokszor válunk a hirdetések áldozatává is. Ruhavásárlásainknak csupán egy kicsiny része az, amikor azért veszünk valamit, mert tényleg szükségünk van rá. Ebből adódóan pedig rengeteg olyan holmit halmozunk fel, amelyre semmi szükségünk nincs, és amelyeket lehet, hogy soha nem is veszünk fel. Ez pedig a bolygóra gyakorolt káros hatás mellett bizony a pénztárcánkra nézve sem túl kedvező. Szintén Csalár Bence említette egyik előadásában Jean Paul Gaultier 1997-es, debütáló haute couture kollekcióját, amelynek fő elemét az újrahasznosított farmerek alkották. Ezekkel anno a híres divattervező még a költséghatékonyságra, nem pedig a fenntarthatóságra igyekezett rámutatni, de karrierje során a későbbiekben is az újrahasznosítás szószólója maradt.
A fenntarthatóság és a stílusos megjelenés tehát igenis megfér egymással.
De hogyan legyünk fenntarthatóak? Az alábbiakban felsorolok néhány alapszabályt, amelyek segíthetnek.
1. Ne vásárolj meggondolatlanul! – Kerüld az impulzusvásárlást. Mielőtt ruhát vásárolnál, gondold át, hogy pontosan mit szeretnél, és, hogy a jövőben mennyire fogod kihasználni az adott ruhadarabot. Ezek alapján mérlegeld, hogy valóban szükséged van-e rá.
2. Hazai tervezők, hazai varrónők és méretre gyártás – Rengeteg tehetséges magyar tervező és gyártó kínál fenntartható termékeket („A fenntartható divat kézikönyve” számtalan konkrét tippet is ad a témában), érdemes tőlük választani. A méretre gyártott ruhák pedig a legtökéletesebb választást jelentik, hiszen amellett, hogy teljesen igazodnak Hozzád és egyediek, nem járnak feleslegesen legyártott és a forgalmazók által később kidobott ruhadarabokkal (így van, sajnos, ami nem talál gazdára, abból sok helyen szemét lesz, sőt, egyes esetekben hamu, mivel elégetik őket). A hazai források esetén ráadásul abban is biztos lehetsz, hogy a csinos ruha nem kizsákmányolt gyári munkások által, vagy rosszabb esetben gyerekmunka révén, hanem etikus gyártással készült.
3. Fenntartható alapanyagok – Nézz utána, hogy milyen anyagokból készül a termék, amelyet vásárolsz. A fenntarthatóság ismérve túlmutat azon, hogy egy anyag természetes eredetű vagy sem, hiszen a nem bio pamut is lehet nagyon környezetterhelő, ugyanakkor egy félig szintetikus anyag is lehet környezetbarát. Ideális esetben a gyártótól pontos tájékoztatást kaphatsz arról, hogy az adott anyag miből, hol és milyen körülmények között készült.
4. Ápolás, javítás, karbantartás – Ahhoz, hogy a jó minőségű ruhák sokáig hordhatók legyenek, megfelelően kell gondoskodni róluk. Fontos, hogy figyelj a megfelelő mosásra, tárolásra, és amennyiben szükséges, javításra is. Utóbbi manapság kicsit divatjamúltnak számít, pedig nagyon sok sérülés könnyedén orvosolható akár házilag is. Erről mindig eszembe jut, hogy nem is olyan régen a nejlonharisnyát is szemfelszedővel javíttatták, manapság pedig a gyengébb minőségű harisnyák jó, ha egy estén át kibírják szakadás nélkül.
5. Kapszulagardrób újra – És ismét visszatértünk a kapszulagardróbhoz. Talán ez a legjobb módja annak, hogy fenntartható ruhatárat alakíts ki. Amennyiben pedig ezt egy stílustanácsadó segítségével teszed, az eredmény várhatóan még jobb lesz. „A kevesebb több” elvén működő minőségi ruhatár hosszú időn át kiszolgál majd, és így jóval kisebb mértékben járulsz hozzá a világ textilhulladék-kupacához.
Lezárásként pedig ismét szeretnék visszakanyarodni Csalár Bence gondolamenetéhez. Ő úgy vélekedik – amellyel én teljesen egyet is értek – hogy a változást nem egyszerre, drámai módon kell végrehajtani. Tehát, ne dobálj ki mindent a szekrényből egy környezettudatosabb ruhatár összeállításának a jegyében, mert azzal pont az ellentétes hatást éred el. Haladj lépésről lépésre, és amennyiben a jövőben ezzel az új megközelítéssel állsz hozzá a ruhavásárláshoz, egyedi stílusod megőrzése mellett tarthatod fenn a fenntarthatóságot.
