Senkinek sem újdonság, hogy a színek mennyire fontos szerepet játszanak a megfelelő megjelenés és stílus kialakításában. Akár klasszikus, időtlen megjelenésre törekszünk, akár valami merészre és modernre esik a választásunk, a színek mindenképpen az önkifejezés egyik fontos eszközét alkotják.
Abba viszont, hogy a mindennapokban az öltözködésben használt színek mennyire nagy hatással vannak arra, hogy miként gondolkodunk másokról, hogyan viszonyulunk egymáshoz, vagy éppen, hogy milyen érzéseket váltunk ki a másikból, valószínűleg már kevesebben gondolnak bele. Vagyis, ruhatárunk színválasztása azt is befolyásolhatja, hogy mások hogyan látnak bennünket.
Színpszichológia
A színpszichológia tudománya pont az előbbiekben leírtakat vizsgálja. Azt igyekszik kideríteni, hogy a különböző színek milyen érzéseket keltenek bennünk, és hogy az adott árnyalatok láttán mire asszociálunk, illetve azok milyen reakciót váltanak belőlünk. Ezeknek a tényezőknek az öltözködés mellett az üzleti életben is jelentős szerepe van, hiszen a vállalkozások célja, hogy termékeiket és szolgáltatásaikat minél vonzóbbá tegyék az ügyfelek számára, ehhez pedig az egyik út a megfelelő színek kiválasztásán át vezet.
Magát a színpszichológiát, bár viszonylag modern területnek számít, az emberiség már a kezdetektől fogva használja. Gondoljunk csak arra, hogy a festők miként alkalmazták és alkalmazzák ma is a színeket ahhoz, hogy különböző hangulatot keltsenek és érzéseket váltsanak ki a közönségből. A színpszichológia részletes, tudatos feltérképezése a modernebb időkben azonban legjobban Carl Gustav Jung nevéhez köthető. A híres pszichológus a színeket egyenesen a tudatalatti „anyanyelvének” nevezte, és pácienseit is arra ösztönözte, hogy a színek segítségével próbálják kifejezni a bennük lévő érzéseket, illetve feldolgozni az őket ért traumákat.
A színek szerepe tehát vitathatatlan. De mit jelent ez a ruhatár kiválasztásánál a gyakorlatban?
Színes egyéniségek ruhatára
A színpszichológia nagyon összetett terület, sokkal több annál, minthogy a piros a szenvedély, a fekete a gyász, a fehér pedig a tisztaság színe. A különböző árnyalatok mind-mind eltérő hatást fejezhetnek ki, illetve válthatnak ki a másikból. A témában való elmélyedéshez és a színpszichológia helyes alkalmazásához tehát nem elég a magazinokban megjelenő cikkek elolvasása. Sőt, ezek az általános tanácsok sokszor tévútra is visznek, amikor olyan színeket próbálunk magunkra erőltetni a kívánt eredmény eléréséhez, amelyek egyáltalán nem passzolnak hozzánk. Tehát, ne feltétlenül öltsünk magunkra piros színű ruhát egy randira azért, mert valahol azt olvastunk, hogy a piros a szenvedély színe. Ezzel könnyen pont az ellentétes hatást érhetjük el.
A lélekre gyakorolt hatások mellett azonban nem hanyagolható el a színek kulturális értelmezése sem, A kifejezetten a királyi családok színének számító lila például azért vált ilyen nobilis színné, mert anno I. Erzsébet megtiltotta, hogy a közeli családtagokon kívül más ilyen színű ruhát viseljen. A lila anyagok előállítása ebben az időben nagyon költségesnek és bonyolultnak számított, így vált az elit jellemző színévé. Érdekes tény az is, hogy a gyász színe nem mindenhol a fekete. A világ egyes helyein a vörös, a lila vagy éppen a fehér számít gyászszínnek, így ezek a színek más és más érzést válthatnak ki a különböző kulturális csoportok tagjaiból is.
És azt se higgyük egy percig sem, hogy a színpszichológia ismeretével „átverhetünk” másokat. Ha például mi magunk introvertáltak vagyunk, hiába választunk élénk, vibráló, figyelemfelkeltő színeket, a várt hatás valószínűleg elmarad. A lényeg tehát, hogy megtaláljuk az egyensúlyt személyiségünk és aközött, amit ki szeretnénk fejezni. Egy nagyon finom egyensúlyi állapot ez, amelyet nem feltétlenül találunk meg segítség nélkül. A színtanácsadó az, aki első lépésként segíthet meghatározni, hogy milyen színtípusba tartozunk, valamint, hogy melyek a mi színeink és árnyalataink. A részletes színtanácsadást követően pedig a személyes palettánkból már könnyen kiválaszthatjuk, hogy melyik az a szín, amely a legjobban illik az adott hangulathoz vagy élethelyzethez.
Hideg vagy meleg?
Az árnyalatokat hideg és meleg csoportokba sorolhatjuk. A meleg színek energikusságot és gyorsaságot sugároznak, és általánosságban erőteljesebbé teszik az érzelmek kifejezését. A hideg színek ezzel szemben nyugtatnak, és mentesek az agressziótól és impulzív viselkedéstől. Általában az érzelmek elnyomását sejtetik, és visszafogottabb magatartásra utalnak. Ezeket a különbségeket mindennapjaink során a legtöbben tudattalanul is használjuk. Tudatos ismeretükkel azonban még többet tehetünk azért, hogy a kívánt, és személyiségünkhöz legközelebb álló hatást és érzést közvetítsük. Ahogyan azonban már fentebb is jeleztük, az alapbeállítottságunkról teljesen ellentétes üzenet közvetítésére nem használhatjuk őket hosszú távon.
Mit sugároz a mostani öltözködésem?
Mielőtt belevetnénk magunkat abba, hogy tudatosan milyen színeket érdemes alkalmaznunk, közelítsünk a kérdéshez a másik irányból. Tedd fel magadnak a következő kérdéseket: „Mit sugall a mostani öltözködésem?” „Milyen árnyalatokat hordok szívesen?” „Miért érzem kényelmesnek vagy kellemesnek a viselésüket?” Ezt a lépést semmiképpen sem hagyhatjuk ki, hiszen – mint annyi minden más esetében is – a tudatos, stílusos öltözködés első lépése az önismeret kell, hogy legyen. Csak nyisd ki a szekrényt, és nézd meg, melyek a leguralkodóbb árnyalatok, majd szánj egy kis időt annak kiderítésére, hogy rájuk tekintve milyen érzelmek törnek elő belőled. A színtanácsadáson pedig mindenképpen beszélj arról, hogy milyen felismeréseket tettél. Mire pedig a színtanácsadóval folyó közös munka végére érsz, észreveszed majd, hogy egy kicsit Benned is megváltozott valami. Ez az újonnan szerzett magabiztosság és önbizalom pedig az egyik legfontosabb lépés ahhoz, hogy ténylegesen azt sugározhasd és fejezhesd ki magadból, amit szeretnél.
